Fahéj

|

Fahéj

(Cinnamomum verum vagy C. zeylanicum)


Ki ne ismerné a fahéjat, mint fűszert? Természetesen szinte mindenki, hiszen megannyi "formában", ételben és süteményben találkozhatunk vele. Őrölt állapotban mézeskalács, almás lepény, rétes, zsírban sült fánk, rizsételek, tejes ételek, míg egész állapotban kompótok, befőttek, gyümölcslevesek, forralt borok és egyéb italok készítésénél.
A gyógyászatban emésztésserkentő, étvágyjavító, gyomorerősítő hatása miatt használják. A fahéj serkenti az emésztést, és hurutok ellen is kiváló, legalábbis a régi korok orvosai szerint. Talán ezért szerepelt régen a nehezen emészthető ételek sora végén az illatozó fahéjas sütemény. És egy receptet is szeretnék megosztani Veletek: Fahéjas tejes pite (Bougatsa)

Ha már említettük a kompótokat: nagyobbik fiam egy időben ragaszkodott hozzá, hogy az alma héját pucoljuk le Neki, mert ő azt nem eszi. Egyszer vendégségben voltunk és a házigazda megkínálta szeletelt almával - természetesen nem volt meghámozva. Mire ő ezt kifogásolni kezdte volna, de a kedves vendéglátó egy elcsépelt frázissal próbált volna "felülkerekedni": "Abban van a vitamin...!" Hát igen, ez a fahéjra többszöresen is igaz: a "héjában" van a vitamin...


A fahéjfa (Cinnamomum verum vagy C. zeylaicum), népies nevén ceyloni fahéj, cinet, cimet vagy cinnamomi a babérfélék családjába tartozó Cinnamomum növénynemzetség egyik legismertebb faja. Gyakran fahéjnak nevezik a kassziát (Cinnamomum aromaticum vagy C. cassia) is.
A 10–15 méter magasra növő fa fiatal ágainak kérgéből lehántással, majd őrléssel készítik a fahéj néven ismert fűszert. Három fajtáját ismerjük. A legjobb minőségű a ceyloni, majd a kínai és malabári fahéj.


A jóízű, finom illatú fahéj Kínából és Ceylonból származik, ahol egy vadontermő trópusi fa héja adja magát a fűszert.
Ceylon (Srí Lanka) szigetén és a Szunda szigeteken, valamint Kínában vadon előforduló, és termesztett fák ágairól lefejtett sötétbarna színű fűszer (Cinnamomi cortex). Jellemző illatú, édeskés, csípős, kissé fanyar ízű fűszer.
Vágott darabokban, vagy őrölt állapotban kerül forgalomba. Illóolajat, csersavat , gyantát, cukrot, keményítőt és fahéjaldehideket tartalmaz.
A két főbb variáns íze különböző. Az amerikai konyhában népszerű kínai (kasszia) fahéjban a csípős íz dominál, míg az Európában ismertebb ceyloni (zeylanicum) fajta enyhébb, finomabb ízű. Őrletlen állapotban kinézetük is könnyen megkülönböztethető, a ceyloni fahéj vékonyabb (papírszerű), a kínai kb. 1 mm vastag és fás. (Na ebben van a vitamin)


Története

Mintegy 300 éven át harcoltak egymással portugálok, franciák és angolok a fahéj kereskedelmi monopóliumának megszerzéséért. Valóságos fűszerháború dúlt, amely emberáldozatokat is követelt. AFűszer-szigetekről 1522-ben Magellán hajóiból csak egy tért vissza, ám több száz mázsa fűszerrel megrakodva. A hajó kapitánya jutalmul magas rangot és címerhasználati engedélyt kapott. Címerét két fahéjrúd, három szerecsendiót és tizenkét szegfűszeg díszítette.
A fahéjat a 18. század végén hatalmas mennyiségben hozták be Európába. A hollandok valóságos fahéjhegyeket égettek el, hogy megakadályozzák az árának zuhanását, ám az így is hamarosan annyira mérséklődött, hogy már mindenki asztalára jutott belőle.
Mára a fahéj egyáltalán nem drága fűszer – még akkor sem, ha a régi magyar konyhához hűen nemcsak az édes alapú recepteknél, hanem a levesekhez és a sültekhez kínált mártásoknál is használunk belőle egy-egy csipetnyit. Hazánkba a 15. században érkezett el.


(Forrás: Wikipédia)

Tasmán hegyi bors

|
Tasmán hegyi bors
(Tasmannia lanceolata)

A napokban már kapcsolatba kerültem a makadámdióval és így némi késztetést éreztem, hogy alaposabban körüljárjam a témát. Némi keresgetés után rátaláltam néhány érdekes ausztrál fűszerre. A késztetés tettekre sarkalt - alaposan oldalba bökött az a sarok: nyakamba vettem a várost és elindultam megkóstolni ezeket a különleges ízeket. Első ilyen élményem a Tasmán hegyi bors volt.



Jó előre figyelmeztettek, hogy némileg eltér a mi borsunktól, de fittyet hányva ezekre az intésekre, vadul rágcsálni kezdetem egy bors szemet. Semmi. Nem éreztem semmi különlegeset.. de nem tartott sokáig ez az "állapot". Néhány másodperc múlva édeskés ízek kezdtek flörtölni az ízlelőbimbóimmal, majd lassan kimutatta a "foga fehérjét". Minő érdekes társítás:bors és a fehér szín, de tartogatott még más meglepetéseket is ez a fűszer. Az édeskés ízek helyét lassan átvette a bors csípős, de ugyanakkor a harmónikus felhangjai.... No de akkor kicsit beszéljünk magáról a hegyi borsról.

A növény Délkelet-Ausztráliában őshonos, 2-10 m magasságot is elérő cserje. Mind a termését, mind pedig a leveleit felhasználhatjuk ízesítésre. A nyár folyamán fehér illetve krémszínű virágok jelennek meg rajta, mígnem ősszel 5-8 mm átmérőjű terméseket hoz. szüretre fel! A növényt Jean Louis Marie Poiret francia botanikus fedezte fel, és 1969-ben A.C. Smith-től kapta a mostani nevét.

Összetevők
Legfontosabb összetevője a Polygodial vegyület, amely több bors fajtában is megtalálható.

Felhasználása
Mindazon túl, hogy kitünű antioxidáns, mi mégis elsősorban ételeink ízesítésére használjuk. Bárány, sertés és vadhúsból készült ételekhez ajánlom.

Makadámdió

|
Makadámdió
(Macadamia integrifolia)

A napokban olvastam a bufe.blog.hu oldalon egy fantasztikus receptet: Chilis, narancsos krém makadámdióval. Első reakcióm természetesen pavlovi volt... , de miután túltettem magam ezen a kezdeti "megrázkódtatáson" (ezt itt bóknak kérem venni - sicc) szöget (mondhatni szegfűszeget, csakhogy ki ne lépjek ebből a fűszeres kontextusból) ütött a fejembe egy gondolat. Miért is ne írhatnék néhány sort a makadámdióról - nem mintha bárki is kényszerítene. Ha szegény Mac Adam sejtette volna, hogy még egy dió is fogja a nevét őrizni... na de kanyarodjunk vissza az eredeti elképzelésünkhöz és vegyük górcső alá ezt a finomságot:

Több elnevezése is ismert: sima héjú makadámdió, makadámia, ausztrál mogyoró, queenslandi dió, és természetesen mivel egy Ausztráliból származó növény terméséről van szó - és ha a sors úgy hozná, hogy a piacon egy őslakótól kellene vennünk, íme az "eredeti" neve: kindal, kindal. Most, hogy a szókincsünk bővítésével is felvérteztük magunkat. Nézzük is meg, mi ez a makadámdió.

Leginkább a török mogyoróra hasonlít, de annál nagyobb: átmérője átlagosan 2 cm, de néha találkozhatunk 4 cm körülivel is. Ellentétben a nálunk is ismert dióval a magbél nem oszlik gerezdekre. Pirítva fantasztikus az íze, nemhiába az inyencek kedvence. Kereskedelmi forgalomba általában pörkölve kerül. Mivel Ausztráliában őshonos növényről van szó természetesen szárazságtűrű, így a termése is jobban be van "csomagolva" ajánlatos beszerezni hozzá speciális törőt.

Külün kiemelném a dióból sajtolt olajat is. Telítetlen zsírsav tartalma a legmagasabb a növények közt, magasabb mint az extraszűz olivaolajé! A makadámdióból hidegen sajtolt olaj gyulladáspontja is magas: 210 C, így sütéshez is alkalmazhatjuk, de természetesen saláták ízesítésére is kitűnően alkalmas.





Tippek: Szegfűszeg

|

Szegfűszeg - kicsit másképp

Ahogy melegszik az idő, kertünkben - és sajnos ezzel együtt a lakásunkban is megjelennek a kellemetlenkedő szúnyogok, de ne adjuk fel: ha kis zsákokba őrölt szegfűszeget öntünk és a szoba több pontján is elhelyezzük ezeket a kis "csomagokat", az esténként fülünkbe zümmögő "lakótársaink visszavonulót fújnak és menekülőre fogják. Érdemes kipróbálni!

Egy igencsak érdekes felhasználási módjára hívták fel a figyelmemet: a szegfűszeg nagy mennyiségben tartalmaz szegfűszegolajat, melynek az egyik legfontosabb összetevője az eugenol illóolaj. Gyógyászati célokra is használható (Caryophylli floris aetheroleum a "hivatalos" neve), de kanyarodjunk csak vissza az eredeti célunk felé, mielőtt bárkit is megrémítenénk a latin nevek halmozásával. Fogfájásunk enyhíthetjük, ha szegfűolajat dörzsölünk a fájó fogunkra vagy környékére, de ha nincs kéznél szegfűolaj, akkor se kell búslakodni: elég egy szem szegfűszeget elrágcsálni.

A minap olvastam, hogy a hangyák ellen is kitűnően alkalmazhatjuk: elég csak az ablakpárkányra szórni néhány szemet és máris nagy ívben elkerülik otthonunkat (úgy látszik a hangyáknak nem szokott fájni a foga).

Természetesen ételeink ízesítésére használjuk leginkább: sült tésztákat, kompótokat, marinírozott ételeket tudunk vele "feldobni". Bár lassan itt a nyár, de ki ne kóstolta volna a forraltbort illetve a mézeskalácsot, ezen téli finomságok ízvilágát is meghatározza a szegfűszeg...

Mostarda

|

Mostarda

Némi szorongással vegyített kiváncsiságot éreztem mikor elkezdtem a csomagot bontogatni - Nyilas Misi pakkot kapot. A dobozban üvegekben Mostarda. Mi is ez? Mostarda di frutta. Köszönöm, ezzel most alaposabban ki lettem segítve. Egy jellegzetes olasz fűszer, ami általában cukrozott gyümölcsből készül és a mustármagból nyert olajjal ízesítenek. Se nem befőtt se nem mustár. A leghíresebb mostarda Cremona városából származik (Fűszerházunk kinálatából természetesen nem hiányzik), mostarda di Cremona illetve mostarda cremonese.

Hagyományosan főtt húsokhoz szolgálják fel, bollito misto az észak-olasz konyha egyik specialítása. Azonban mindinkább kezd elterjedni a sajtokat kedvelők körében is. Kitünően harmonizál az olasz sajtok ízvilágával. Nosza!

Számos változata ismert

mostarda di Cremona-t gyümölcsből készítik, a mostarda di Mantova-t apró, kicsi savanykás zöldalmából.

Bruschetta

|

Bruschetta
Még így péntek délután egy recept.
Végy néhány szelet pirítóst
extra szűz olivaolajat
fokhagymát (mennyei:)
paradicsomot
tengeri sót
borsot
és friss bazsalikom leveleket.
A pirítóst jól dörzsöld be fokhagymával és csepegtess vagy inkább locsolj rá olivaolajat. Egy mozsárban törd össze a paradicsomot és izlés szerint ízesítsd fűszerekkel. Majd egy kiskanállal lapátold a pirítósokra... díszítheted bazsalikom levéllel.
Ennyi

La Panzanella

|

Kenyérsaláta

Ha már rukkola, akkor maradjunk kicsit Toszkánában. Elsőre nekem nagyon fura volt, de miután megkóstoltam az egyik olasz barátom eme ételkülönlegességét úgy döntöttem, hogy megosztom Veletek. Mind minden receptnél (nemcsak az olasz konyha esetében) itt is nagyon fontos a hozzávalók: FŰSZEREK minősége és frissessége. Érdemes extra szűz olívaolajat - abból is a legjobbat - választanunk, de a balzsamecet esetében sem. Nos lássunk hozzá az étel elkészítéséhez.

Hozzávalók

Szikkadt kenyér (ajánlani tudnám a ciabbatta típusú kenyeret)
uborka
apró szemű fürtös koktélparadicsom, de ha nem találunk ilyet, bármilyen más friss is megfelel
lilahagyma
balzsamecet, esetleg chiantiniből készült vörösbor ecet
extra szűz olivaolaj
friss bazsalikom levél
tengeri só és viz

Egy tálban a szikkadt kenyeret vizbe áztatjuk, majd kicsavarjuk, majd egy másik tálba belemorzsoljuk. A paradicsomot kockákra, az uborkát és a hagymát vékony szeletekre vágjuk. Ezt a színes kavalkádot összekeverjük a kenyérrel és extra szűz olivaolajjal és balzsamecettel ízesítjük. A bazsalikom leveleket apróra tépjük és rászorjuk a salátára. Érdemes tálalás előtt fél órával a hűtőbe tenni.






Kapcsolódó bejegyzések