Vagy inkább így: FŰSZEREK, ÍZEK, ÉLMÉNYEK? Kezdjük a mai nappal. Ébredés. Veri nájsz. Órákkal később májpástétom frissen sült kenyérre paszírozva. Mennyei. Élményszámba menő. Menőnek érzem magam: elismerő pillantások. Köszönjük. Ne nekem köszönjétek! Csak egyetek, de gyorsan. Jó a kenyeretek is. Zsírtól fénylik a szátok széle. Lenyalhatjátok, de van szalvéta is. Csak legyen a kezetek ügyében. Ügyesen, egyetlen mozdulattal, mondhatni lekanarítva a zsírt a papirra mázolom, majd elrejtem a zsebembe a galacsin formát öltöttet.
Ma apáméknál ebédelek. Soha nem szólítottam édesapámnak. Papa. Nem azért mert olyan nagypapás. Ráragadt ez a név. Zoltánt mégsem mondhatok. Nem ez a neve. Legyen papa és kész. Vita lezárva.
Folyamatosan ötletelek. Brokkoli terrine. Hozzá lazac. Alapanyagok megvannak. Vagyis majdnem. A hal még vár rám. Valahol. Majd Veled megveszem. Veled, ha Te is olvasod. Ha nem, akkor Vele veszem meg. Bár így oda a meglepetés. Egymás szájából szinte kortyoljuk a szavakat. Élmény. És azok az ízek. Fahéj, vanilia, napsugár. Nyár. A bőrödnek még télen is napfény illata van.
Papa tésztával kínál. Elfogadom. Utána én mosogatok. Rólad kérdez. Válaszolok. Segítek.
Irány haza. Kenyeret sütök én is. Neked. Holnap. Kenhetjük rá a pástétomot.
1 megjegyzés:
Ezt most már mindeképpen elmondom!..Mert nem hagyhatod , ki kell mondani ami benned zajlik, -vagy kiírni!mert ez nem jön vissza már ugyanúgy, megismételhetetlen, legközelebb már más íze lesz...addig pedig írd ki magadból, tedd meg nekünk..jó érzés olvasni..csupa érzelem minden sorod!! És mert ismeretlenül is megértünk, nálunk nőknél a megértés és elfogadás képessége!:-))függő lesz az ember lánya tőled!...Hát most elmondtam, mert tudom , hogy sokmindent nem merünk kimondani, amit később bizony sajnálni fogunk !/ fakanál/
Megjegyzés küldése