Tomatillo, avagy mexikói földicseresznye

A tegnapi nap kávézással indult, majd az egész napos csavargást egy mexikói vacsorával zártuk. Innét jött az ötlet, hogy a írjak a tomatilloról, a salsa szósz egyik alapanyagáról.

A tomatillo (Physalis ixocarpa) Észak-Amerika déli részén honos. Mexikóban és Közép-Amerikában, valamint Kelet-Afrika hegyvidékein gyakran, Indiában, Kelet-Ázsiában, Ausztráliában és Afrika megfelelő részein ritkábban termesztik. Mexikóban és Guatemalában nagyra becsülik, és évezredek óta termesztik. Két fő fajtája van: a pinponglabda nagyságú, nagy zöld, amit termesztenek és a kisebb méretű (padlizsán)lila, ami Mexikóban vadon szedhető gyomnövény.

A termés széles, gömbölyded, kb 5-6 cm-es bogyó, amit éréséig körülzár a szalmasárga, papírszerű, hosszirányban bordás csésze. Kivül ragacsos, sima és fényes héja kb. 2 mm vastag, megérve zöld, sárga, kék vagy ibolyaszínű. Íze savanykás, édes, zamatos, az egreséhez hasonló, és sok lapos, kerekded vagy elliptikus, bézs színű, 3 mm-es magot zár magába.

Felhasználása:

Az ízletes, C-vitamindús bogyókat zölden vagy éretten szedik; hűvös és száraz helyen, csészeköpenyükben több hónapig tárolhatók. Egyaránt eszik zölden vagy érett állapotban, főzve vagy párolva, zöldségnek vagy lekvárként; a friss, érett bogyókat nyersen is. Salátákhoz is keverik, de fogyasztják grillezve is. A tomatillo a mexikói salsa egyik fő alapanyaga (a többi hozzávaló a paradicsom, a chili, a vöröshagyma és a fokhagyma). Van, hogy nyersen aprítják a kész salsába, máskor kevés vízben, fedett serpenyőben 5-7 percig főzik, és ezután adják hozzá az ízesítőket. Ahány ház, annyi szokás - ez igaz a salsa fűszerezésre is: területenként változik, de leggyakrabban borssal, szurokfűvel és némi korianderzölddel ízesítik; sült hal-, és húsételekhez használják.

Kapcsolódó cikkek, érdekességek:


Koriander

Guacamole

A karibi konyha gyakran használja az avokádót, mely a legegészségesebb gyümölcsök egyike, bár leginkább nem gyümölcsként, hanem zöldségként fogyasztjuk. Rengeteg omega3 telítetlen zsírsavat tartalmaz, ami használ a szívnek és a keringési rendszernek. Lúgosító hatása is közismert, ami a fehérjékben gazdag, savas étrend mellett, amin az emberek többsége él, kifejezetten előnyös. Semleges, lágy ízének köszönhetően rengeteg módon ízesíthető. Ma az egyik nagy kedvenc, a guacamole receptjét osztom meg veletek. A guacamole (Közép-Amerikában és Kubában guacamol) avokádóból készült pikáns étel.

Hozzávalók 4 személyre:

2 nagy, teljesen érett, puha avokádó

1 paradicsom
1 kis fej lilahagyma
½ friss zöld chili
1/2 gerezd fokhagyma
1 zöldcitrom leve
75 ml olívaolaj
só
frissen őrölt bors
1 teáskanál őrölt római kömény
egy szál korianderzöld

Elkészítés:

Vágjuk nagyon apróra a paradicsomot, a megtisztított lilahagymát és a friss, zöld chilit , a fokhagymát mozsárban zuzzuk össze. Az avokádót a nagy mag mentén kettévágjuk, a két felet szétcsavarjuk – így az egyik felében marad a mag. Kés hegyével kivesszük. A héjból kiskanállal kikaparjuk az avokádó húsát. Tálba tesszük, villával összetörjük. Jól kikeverjük az olívaolajjal és a zöldcitrom levével. Sóval, borssal, őrölt római köménnyel ízesítjük. Belekeverjük a paradicsomot, a lilahagymát, a fokhagymát és a chilit is. Korianderzölddel meghintve kínáljuk. Érdemes Tortilla chipszel kipróbálni, de a piritós is megteszi.

 

Úticél: Mexicó - Epazote

Ahogy korábban megígértük kalandozásainkat a fűszerek világában Mexikóban kezdjük. Elsőként egy kevésbé ismert fűszert az Epazote-t (Chenopodium Ambrosioides)fogjuk bemutatni. Nálunk, Magyarországon más és más néven találkozhatunk vele a szakirodalomban illetve korabeli leírásokban: libatop, féregűző libatop, mirrhafű, mexikói tea vagy jezsuita tea esetleg rubianka libatop. A szegfűvirágúak rendjébe ezen belül a disznóparajfélék családjába tartozó növényfaj. A korábban a libatopfélék családjába sorolták a Nálunk is termesztett gyógy-, fűszer- és egyben mérgező növényt.

Amerika trópusi és szubtrópusi vidékein és Észak-Amerikában őshonos. Miután felismerték gyógyhatását orvosi célokkal kezdték el termeszteni az egész világon ezt az illatos egynyári növényt.

Megjelenés

Levelei a szárnál keményebbek, fénylőek. Lándzsa alakú levelei a talaj közelében fűrészfogszerűek. A talajtól távolodva fogazottságuk megszűnik. Nyáron nyíló virágzata apró, zöld színű vrágokból áll, levéltelen álfüzért alkot.

Felhasználása

Többféle felhasználása is ismert, hiszen gyógyásati és étkezési célra is hasznosítható, de hatóanyagai helytele alkalmazása esetén mérgezést is okozhat. A növény minden része, külünösen a magjaiból lepárlással nyert illóolaj féregűző hatású aszkaridolt tartalmaz, melyeket az állatgyógyászatban hasznosítanak. Mexikóban fűszeres illatú leveleivel leveseket, kását, fekete babból, kagylóból készült ételeket ízesítenek. Leveléből készül a jezsuita tea, amely étvágyjavító, vizelethajtó hatása mellett féregűzésre egyaránt hatékony. A levelek hurut és asztma gyógyítására is alkalmazhatók és egyes amazóniai törzsek tejszaporítónak is használják. A belőle készült tea intenzív és kellő körültekintéssel alkalmazandó, mert koncentráltan erős drogok közé tartozik. Érdekesség (bár ez kevésbé a gasztronómai témakörébe tartozik), hogy az inka indiánok halottaikat ezzel konzerválták.

Vásárlás

Ha kedvet kapot és megismerkedne a fűszerrel az 250 vagy 500 g-os kiszerelésben megrendelheti az eredeti autentikus mexikói fűszert 1690 illetve 2990 Ft-os áron a SpiceHouse-tól.

Forrás: Wikipédia