Van egy nő. Szeret. Én is szeretem. Newton féle axioma: hatás, ellenhatás. Harmadik. Én szeretem és Ő szeret engem. Gyakran elmondom Neki. Ő is nekem. A helyszín érdektelen: a liftben, a parkban. Sarat rugdalva. Átázott a cipőm. Már a zoknim is vizes. Teát főz. Gondoskodik. Egy fejjel kimagaslok a tömegből. Ő vesz körül, milliónyi alakban. A lépcső korlátján az ujjlenyomatai. Rabosíthatnám. A fényképét magamban őrzöm - őrzők vigyázzatok a strázsán. Köhögök. Rohamosan, akarom mondani rohamokban tőrt rám. Aggódik, a szemében különös fény villant fel. Megszoktuk egymást. Szeretem!
Mindezek után egy nagy kérdőjel villant be: hogy jön ide az édeskömény? Szeretem az édesköményt. Ő nem, de ez a szöveg már életre kelt és itt rángatja maga után az édesköményeket.
Az édesköményt nem kell bemutatni, de az egyik nyulas étel elkészítésekor szükségem volt rá, így elkészítettem.
Hozzávalók:
2 csésze extra szűz olívaolaj
2 fej édeskömény
Elkészítés:
Az édesköményeket alapossan mossuk meg, majd távolítsuk el a leveleket. Csak a gumókra lesz szükségünk. Vágjuk fel apró kockákra. Egy nagyobb serpenyőben melegítsük fel az olívaolajat. Dobjuk bele a felkockázott édesköményeket. Amint elkezd forrni ez az illatos keverék vegyük takarékra a lángot és egy órán át lassú tűzön főzzük.
Egy sűrű szitán át szűrjük le (esetleg egy fakanállal kissé át is paszirozhatjuk).
Öntsük át egy üvegbe és zárjuk le. Az olívaolajjal ellentétben hűtőben kell tárolni!
Fokhagyma gerezdekkel is ízesíthetjük. Salátákhoz kitűnő!
