Kari, karilevél

|
Karilevél
(Murraya koenigii)

Nyilván mindenki ismeri a curry szót. A köztudatban, mint indiai fűszerkeverék él, de honnét is ered ez a szó? Mielőtt egy alapos etimológiai okfejtésbe kezdenénk elárulom: eredetileg két, egymástól független indiai kifejezésből "honosították" a britek. A kari egy elsősorban Dél-Indiában népszerű fűszernövény (Murraya koenigii, régebbi nevén Chalcas koenigii), a Távol-Keleten honos citrusféle cserje, amelynek levelét használják fűszerezésre, Indiában főleg vegetáriánus ételekhez. A karhí pedig édeskés-savanykás szósszal készült nyugat-indiai étel.

A karilevél a Murraya koenigii nevű fafajta levele, amely a dél-indiai konyhában a legfontosabb fűszerek egyike, és megtalálható más délkelet-ázsiai konyhákban is.

Általában a növény friss leveleit használják, amely a dél-indiai piacokon az év bármely szakában kapható. Sajnos itthon be kell érnünk a szárított karilevéllel: az aromája meg sem közelíti a friss levélét, de itthon egyelőre csak szárított formában szerezhető be ez a fűszer, és úgy is csak igen ritkán lehet vele találkozni.

Az utóbbi években a hipermarketekben kapható cserepes fűszernövények között néha felbukkan egy "curry növény" becenévre hallgató palánta, amelynek ezüstfehér levélkéi vannak. Az íze kellemes, de ennek a Helichrysum italicum nevű növénykének sem botanikailag, sem ízhatás szempontjából semmi köze nincsen a valódi karilevélhez. Ha egy karileveles receptet helyettesíteni szeretnél valamivel, próbálkozz inkább néhány másodpercig pirított lepkeszegmag használatával, adj hozzá citromhéjat, és esetleg még egy nagyon kevéske rozmaringot.

Lepkeszegmag

|
Lepkeszegmag
(Trigonella foenum-graecum)

Kissé csapongó módon - péntek lévén - eltérünk az eddig megszokott iránytól és egy hatalmas vállalkozásba kezdünk. Nem igérem, hogy hamar végzünk, de igyekszem a lehető legjobban körüljárni a témát. Gyerekkorom egyik legmeghatározóbb élménye volt, mikor a nagyszüleimnél ebédelhettem: ilyenkor nagymamám megkérdezte -na mit főzzek Nektek? Bár most utólag visszagondolva nem értem mire volt jó ez az egész színjáték, hiszen mi mindig rávágtuk: marhahúslevestsokpalacsintával.. Ő, az arcán sztoikus nyugalommal kivonult a konyhába és belekezdett a számunkra ünnepi étek elkészítése... Nos most joggal kérdezhetnéd kedves Olvasó, hogy hol itt a lepkeszegmag, hol itt a Nagy Vállalkozás Nos a megoldás a húslevesben rejlik. Még mielőtt bárkin is átfutna a szent borzadály (érdekes jelzőhasználat) röviden megmagyaráznám: megfigyeltem, hogy a felnőttek gyakran, sőt szinte mindig valamilyen színes porokkal megszórták az aranyló leves felszínét. Nosza, én is! Gondoltam és az egyik székre állva, nagy nehezen levadásztam egy apró fűszeres üveget. Rajta nagy betűkkel: Curry...
Itt is vagyunk a tárgynál. Mi is az a curry... nálunk a köztudatba, mint fűszerkeverék vonult be. Ezt a keveréket a gyarmatokról hazatelepülő angolok fejlesztették ki, hogy egyfajta tipikus indiai ízt utánozhassanak szárított fűszerek segítségével. Legfőbb alkotóelemei: római kömény, kurkuma, lepkeszegmag, csilipaprika.

Tehát az összetevőknél tartva, mi is az a lepkeszegmag:  lepkeszegmag a görögszéna néven is ismert lucernaféle növény. Már az ókorban is igen elterjedt volt, mint fűszer, mind pedig gyógynövény. A görögök thliz vagy boukeraz, a rómaiak siligua, silicula vagy silicia néven ismerték. A törökök çemen otunak hívják; náluk salátafűszer, pörkölt-őrölt magját néha a török kávéhoz keverik. Az ókori Egyiptomban a füstöléshez és balzsamozáshoz használt fűszerek egyike volt.

A Földközi-tenger vidékén  és Nyugat Ázsiában honos növény, de már az ókorban is termesztették (Marokkóban és Indiában) ezért szinte mindenhol elterjedt. Bár a magyar konyha nem használja , de itthon is termesztik, elsősorban gyógyászati célokkal. Hindí elnevezése maithí; levele a kaszúrí maithí avagy maithí ká szág névre hallgat.



A növény termése sokmagvú, enyhén ívesen hajlott hüvely. A csőrszerű hüvelyek 10-20 cm hosszúak, keskenyek és éretten sárgásbarnák. Minden hüvelyben 12-15 db 4-6 mm hosszú, igen kemény vízben erősen duzzadó mag található. A magok sárgásbarnák, lapítottak. Az egész növény intenzív, aromás illatát a kumarin adja.

Hatóanyagai
A magok illata erős, aromás, keserű, összehúzó, az ánizsra emlékeztet. Magja a következő vegyületeket tartalmazza: 0,38% trigonellint és további alkaloidokat (kolint, gentianint, carpint), 0,18% nikotinsavat, 40-45% poliszaharidot (ebből 30–38% galaktomannán) nyálkát, szaponint, rutint, 6-10% zsíros olajat, 27–30% fehérjét (sok lizin és L-triptofán aminosavval), cserzőanyagot, flavonoidokat (luteolin, orientin, quercetin, vitexin és izovitexin; ásványi anyagokat (kalcium, magnézium, foszfor); mikrotápelemeket (szerves vas, szelén, szilícium; ezek közül Magyarországon a szelén kiemelten fontos); A, B, C és D vitaminokat; pantoténsavat, lecitint, gyantát, phytint.

Na és a lényeg...
A mag nagyon kemény ezért az örlés előtt megpiritják. Ha mi magunk akarjuk otthon pirítani, óvatosak legyünk, mert pirításra a lepkeszegmag keserűsége intenzívebbé válik. Ezért vagy pirítatlanul illetve csak pár pillanatig pirítva érdemes használni, vagy pedig egészen sötétre kell pirítani – ekkor a keserűség ismét megszűnik, és diós-pörköltes íze lesz a magnak.

Egyiptomban és Etiópiában a kenyeret fűszerezik vele, a görögök a nyers vagy főzött magvakat mézzel fogyasztják. Sok vasat tartalmazó csíráit salátába keverik. Nagyobb, zsenge leveleit apróra vágják és frissen, vagy párolva tálalják. Egyiptomban kedvelt étel a tejbe áztatott görögszénamag, de teaként is fogyasztják.
Indiában, a Közel-Keleten népszerű fűszer. Összetört levelét és magját pirítva karis ételek ízesítésére és besűrítésére használják. Szinte minden curryben megtalálható; emellett használják a chutney, a sambhar és az etiópiai berbere fűszerkeverékben is. Színezőanyagként sajtokhoz és egyéb élelmiszerekhez adják.
Gyógyászati értékét az indiai, egyiptomi (arab), görög, kínai népi és tudományos gyógyászatban kiemelkedőnek tartják; ezen országokban általánosan fogyasztják. Közvetlen feldolgozásával számos szabadalmaztatott gyógyszer készül.

Magyarországon kevésbé ismert; államilag minősített Óvári-4 fajtáit szabadalmaztatták. Fő felhasználási területe az állatgyógyászat: főzete szünteti a bélgörcsöt, szélhajtó és húgykőoldó hatású. Lovak takonykórját és hasmenését kezelik vele; az őrleményéből készített péppel a feldagadt testrészeket borogatják. Újabban a humán gyógyászatban is használják a vércukorszint csökkentésére. Vadtakarmánynak is vetik.

Néhány érdekességA görögszénamag javítja a szoptató kismamák tejelválasztását. Természetes szteroidjai kedvezően befolyásolják a menstruációs ciklust. Enyhíti a premenstruációs szindróma tüneteit (PMS), csökkenti a változó kor (menopauza) panaszait, mérsékli a depressziót. Ásványi anyagai és egyéb összetevői segítik a csontritkulás (osteoporosis) megelőzését.

A klasszikus afrodiziákumok közé sorolják: állítólag nemcsak a nemi vágyat serkenti, de fogamzásgátló is. Úgy vélik, emellett serkenti a férfiak hajának növekedését és erősíti a nők méhét.

A magjából készült kenőcsöt már az ókori egyiptomiak is égés elleni gyógyszernek használták. Fájdalomcsillapító hatású; belsőleg alkalmazva csillapítja a köhögést. Jelentős eredményeket értek el vele a TBC és a csontvelőgyulladás gyógyításánál, az epehólyag kezelésénél.

Gyomorfekély, krónikus gyomor- és bélhurut esetén is jó hatású. Gyulladáscsökkentő hatása is van (3-4 kanál megsült trigonella lisztet borecettel kell előkészíteni). Mint szájbetegségek elleni szert is számon tartják, hasonlóan a gyermekláncfűhöz és a füzikéhez. Egyaránt alkalmas belső zavarok gyógyítására, légúti megbetegedések kezelésére. Forrázott magja használható gargalizáló szerként, mandulagyulladásra és torokfájásra, diftériára. Gyomor és bélhurut ellen beöntésre, hasmenés ellenszereként, aranyér és végbélgyulladás esetén gyógyszerként.

(Forrás: Wikipédia)









Kapcsolódó bejegyzések