Makadámdió

Makadámdió
(Macadamia integrifolia)

A napokban olvastam a bufe.blog.hu oldalon egy fantasztikus receptet: Chilis, narancsos krém makadámdióval. Első reakcióm természetesen pavlovi volt... , de miután túltettem magam ezen a kezdeti "megrázkódtatáson" (ezt itt bóknak kérem venni - sicc) szöget (mondhatni szegfűszeget, csakhogy ki ne lépjek ebből a fűszeres kontextusból) ütött a fejembe egy gondolat. Miért is ne írhatnék néhány sort a makadámdióról - nem mintha bárki is kényszerítene. Ha szegény Mac Adam sejtette volna, hogy még egy dió is fogja a nevét őrizni... na de kanyarodjunk vissza az eredeti elképzelésünkhöz és vegyük górcső alá ezt a finomságot:

Több elnevezése is ismert: sima héjú makadámdió, makadámia, ausztrál mogyoró, queenslandi dió, és természetesen mivel egy Ausztráliból származó növény terméséről van szó - és ha a sors úgy hozná, hogy a piacon egy őslakótól kellene vennünk, íme az "eredeti" neve: kindal, kindal. Most, hogy a szókincsünk bővítésével is felvérteztük magunkat. Nézzük is meg, mi ez a makadámdió.

Leginkább a török mogyoróra hasonlít, de annál nagyobb: átmérője átlagosan 2 cm, de néha találkozhatunk 4 cm körülivel is. Ellentétben a nálunk is ismert dióval a magbél nem oszlik gerezdekre. Pirítva fantasztikus az íze, nemhiába az inyencek kedvence. Kereskedelmi forgalomba általában pörkölve kerül. Mivel Ausztráliában őshonos növényről van szó természetesen szárazságtűrű, így a termése is jobban be van "csomagolva" ajánlatos beszerezni hozzá speciális törőt.

Külün kiemelném a dióból sajtolt olajat is. Telítetlen zsírsav tartalma a legmagasabb a növények közt, magasabb mint az extraszűz olivaolajé! A makadámdióból hidegen sajtolt olaj gyulladáspontja is magas: 210 C, így sütéshez is alkalmazhatjuk, de természetesen saláták ízesítésére is kitűnően alkalmas.