Hing - ördöggyökér

|
Ismét egy vallomással kezdeném: szeretem a chutney-t. Nehéz megfogalmazni, hogy mit szeretek annyira benne. Talán a lekvárszerűsége és fűszeressége az, ami ennyire megfogott. Indiai barátaimnál ettem először házi készítésűt és azóta a rabja vagyok. Itthon már elég sok helyen lehet kapni üveges kiszerelésben, de valahogy nem ugyanaz, mint az eredeti. Ezen tény megállapítása után elhatároztam, hogy magam készítek. A választásom Tamatar chutney-ra esett, a felhasznált alapanyok alapján nevezhetjük akár paradicsom chutney-nak is. Hamar bele is kezdtem volna, mikor észrevettem, hogy vmi hiányzik: a hing. Mi is ez a fűszer? Mielőtt elkészíteném a chutney-mat, írok néhány sort erről a fűszerről:

A hing - ismertebb nevén asafoetida – Indiából származó fűszer. Nyers állapotában erősen kénes szaga van - innét kapta az ördöggyökér nevet, azonban az ételekbe főzve kellemes fokhagymás ízzel kápráztat el minket.

Meglepő módon a kora középkori Európában használták. Feljegyzések szerint Nagy Sándor hozta be Észak-kelet Perzsiából. Egészen a 16. századig a gyógyításban is használták: légcsőhurut elleni, illetve emésztést elősegítő gyógyszereket állítottak elő belőle.

2 megjegyzés:

jókaja írta...

Izgalmas, ahogy terjed a szépelgő ördöggyökér elnevezése. Ismerték ezt már nagyanyáink idején is, akkor nemes egyszerűséggel ördögszarnak titulálták, pedig prűdebb korban éltek. (Igazából nem is gyökér, hanem gyanta módjára beszáradt növényi nedv.)
Akinek ez közönséges, tanulmányozza kicsit Bornemisza Péter stílusát. Igazán nem volt bugris bunkónak mondható :-)

Fűszerház írta...

nem bizony

Kapcsolódó bejegyzések